- Link lekérése
- Más alkalmazások
"Franciaország, 1940-es évek. Egy idősödő pszichoterapeuta türelmetlenül számolja a nyugdíjig hátralévő terápiás üléseket, és rezignáltan hallgatja a díványra fekvő unatkozó háziasszonyok apró-cseprő problémáit, miközben madárkarikatúrákat készít róluk. Már abban sem biztos, jó szakember volt-e valaha is, tudott-e segíteni bárkin.
Egy nap megjelenik nála Agathe, egy fiatal német nő, aki nem talál örömöt az életben, nem akar mást, csak eltűnni az emberek szeme elől… A doktor minden tiltakozása ellenére felvéteti magát a páciensek közé, és ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a terapeuta maga is kénytelen szembenézni az intimitástól és a haláltól való félelmével."
Nem gyakran vásárolok könyveket, nagy könyvtárba járók vagyunk. Évente 2-3x szánom rá magam arra, hogy magamat meglepjem egy könyvel, ami komoly átgondolást utánajárást és tervezgetést von magával. Így volt ez most is a Libri 2+1-es akcióját látva. A gyerekek más tészta, nekik szoktam venni, alakul a könyvtáruk, sőt néha meg is bánom, hogy könyvtárból kölcsönöztük a kedvencet mert újra és újra elővennék, nézegetnék a képeket, velem ez máshogy van. Miután elolvastam felkerül a polcra, néha leporolom, vagy megsimogatom a gerincét, de meglehetősen ritka, hogy újraolvassam. Éppen ezért meg a helyek szűkössége miatt (Messze még, hogy mindhárom gyerek egyetemen legyen és mindhárom szobáját olvasószobává alakítsam) nem veszek meg akármit.
Ennek a könyvnek elvarázsolt a borítója. A maga egyszerűségében annyira szép. Ez ugyan így elmondható a tartalmáról is. Rövid velős kis történet egy nyugdíjazás előtt álló pszichológusról, akire hirtelen szakad rá a magánnyosság érzése. Most hogy befejeztem nagyon fura érzések kavarognak benne, amiket nehéz megfogalmazni. Nyomot hagyott, egy pohár bor mellett szerintem férj fog még hallani róla. Igazán magával ragadó volt. Azt hiszem tökéletes választásnak bizonyult. Mondanivalója igazán egyszerű, élni kell az életünket amíg lehet, ki kell élvezni minden pillanatot.
Ez a könyv is jól tükrözi mennyit változott az ízlésem az utóbbi időben. Ez a történet igazán messze van a korábbi ifjúsági regényektől, és vörös valamint rubin pöttyös könyvektől. Kifejezetten élvezem ahogy kiszélesedett az érdeklődési köröm, és már nem csak azt tudom, mondani, hogy a romantikus regényeket szeretem. Még sok ilyet szeretnék a polcomra, bár meglehetősen szűkös a hely, úgy érzem az ilyen típusú könyvekből azért elférne még jópár.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése