Isaac Marion - Eleven Testek

Isaac Marion - Eleven testek

"R egy fiatal férfi. Éppen egzisztenciális válságban van - ő egy zombi. Keresztül verekszi magát a háborúban megsemmisült, összeomlott Amerikán, és az eszüket vesztett, éhes társai között mégis valami többre vágyik, mint vér és agyvelő. A többiekkel ellentétben ő tud beszélni - néhány felmordult szótagot ugyan, de a belső élete csupa mélység, csupa csoda és vágy. Nincsenek emlékei, nincsen személyisége, nincs pulzusa sem, de vannak álmai."

A szavam is elakadt mikor a könyvtárban böngészgetés közben, az ajánló polcon megtaláltam ezt a könyvet. Semmit  sem tudtam róla. Nem láttam a filmet, nem olvastam el a tartalmát, csak azt tudtam, hogy az utóbbi időben számtalan helyen szembe jött velem ez a borító, és most már akkor felkeltette az érdeklődésemet. Tudni akartam mit tudhat, mi miatt szerették volna annyian molyon kölcsönbe. Hm, most hogy elolvastam nem jelenthetem ki, teljesen és biztosan hogy megértettem. Vagyis, de azért szerette volna mindenki, amiért én is leemeltem a könyvtár polcáról. Kíváncsiság, ez minden. 

Azzal kezdeném, hogy a 30. oldal után abba akartam hagyni. Egyszerűen nem kapott el az a sodró lendület amit szeretek a könyvekben. Amitől várom az estéket, hogy elalvás előtt megtudjak még egy darabkát, és még egy újabbat a tartalomból. Úgy is fogalmazhatunk, ez az én Barátok Közt-öm. :) Undorodtam attól, ahogyan taglalta, a zombik hogyan fogyasztják el az elevenek agyát, és hogy ez mekkora pluszt jelent az "életükben". Mégis tovább olvastam. Tovább akartam adni nektek a véleményemet, azt hiszem ez hajtott végig. Most jelentem befejeztem. Tanulságot is leszűrtem belőle, így mégsem volt teljes időpocsékolás. Az is lehet, hogy ezek a sikerkönyvekké kijelölt regények nekem nem jönnek be, hiszen az Éhezők viadala is ilyen volt, és az sem nyerte el a tetszésemet, mondjuk ki, utáltam.

A történet annyiban egyedi, hogy zombikról szól. Azt hittem ők lesznek a következőek a vámpírok, vérfarkasok és angyalok után, most már remélem, hogy nem. Sok tekintetben emlékeztetett a Twilight-ra, valamint, még mindig nem tudom miről is szólt pontosan a könyv. Igen, van valami vírus amiből létrejönnek a zombik. Igen történik valami szikra ami készül megtörni ezt a vírust. Hát ennyi. Ennél pontosabban nem világosodtam meg. Pedig figyeltem. Koncentráltam. Már azon gondolkoztam vissza kéne olvasni a végét, de nem, na azt azért nem szeretném még egyszer. 

A tanulság amit említettem a következő. Mi emberek tehetünk arról, milyen lesz a világ, és egyedül mi tudjuk a változásokat beindítani ha valamivel nem vagyunk elégedettek. Minden csak rajtunk áll. ha nem teszünk semmit, nem várhatjuk az élettől, hogy a lábunk elé helyezi a jó dolgokat. Tehát a tanulság, hogy cselekedni kell, nem válhatunk zombikká, akik állnak naphosszat egy helyben, halkan hörögnek időnként, és várják hogy elteljen a nap. Elevenedjen hát meg mindenki, vegye kezébe az élete irányítását, és lépjen egy jó nagyot előre.

A kedvenc idézetem a könyvből:

"Nem létezik ideális világ, amire várni kellene. A világ mindig éppen az, ami, és rajtad múlik, hogyan reagálsz rá."

(Isaac Marion: Eleven testek)

Gigi ajánlási fok: 5/3