Christelle Dabos: A tél jegyesei

Joanne Harris - Csokoládé

Joanne Harris - Csokoládé

Ismeretlen, titokzatos fiatal nő, Vianne Rocher érkezik a kis faluba, Lansquenet-be, és megnyitja "csokoládézóját" - a tenyérnyi kávézóval kombinált csokoládéboltot. Végre van egy hely, ahol elsuttoghatók a titkok, megszellőztethetők a sérelmek, kipróbálhatók az álmok. Amikor Vianne húsvétra csokoládéfesztivált szervez, a falu egész közösségét megosztja...

Nem is tudom hol kezdjem. Abban biztos vagyok, hogy tetszett, hogy hatással volt rám, és elgondolkodtatott, így már biztosan megérte elolvasni. Az is bizonyos, hogy még jobban megszerettem a csokoládét, el is pusztítottam olvasás közben pár táblával. Bár nem gondoltam, hogy még ennél is jobban szerethetem a csokit, mert hát van pár dolog amiért rajongok, és az első háromban benne van a csoki is. De térjünk vissza inkább a könyvhöz.
Van egy kedves vásárlónk a boltban, aki falja Joanne Harris könyveit, és  olyan lelkesedéssel tudott beszélni róluk, hogy úgy döntöttem most már én is kíváncsi vagyok, mit tudhat a szerző. Azt kell mondjam, hogy elvarázsolt. 
Nem kellett hozzá sok idő, hogy végigolvassam a könyvet, pedig én inkább azokat a regényeket szeretem, amikben több a párbeszéd mint a leíró rész, itt pedig ez pont fordítva van. Gyönyörű leíró részekből áll a könyv. Magával ragad, és sodor mint az a bizonyos szél, ami Vianne-t sem hagyja soha nyugodni. A maga édes módján felszólal az előítéletek mellett, és a végére mint a keserű étcsoki összeszorítja a torkunkat és akár egy könnycseppet is elmorzsolhatunk.
Azoknak is bátran ajánlom akik már látták a filmet, hiszen vannak eltérések. Én pedig kíváncsian várom a folytatást, ami ha jól tudom új szereplőkben bővelkedik. Hálás vagyok a kedves vásárlónak, hogy a figyelmembe ajánlotta a szerzőt. 

Gigi ajánlási fok: 5/4

Megjegyzések